h_logo
b_logo c_logo d_logo mk_logo
2017-11-19
Erzsébet,Zsóka

ABC


Dáczer Károly id.

Születési hely: Máramarossziget
Születési idő: 1887. február 2.
Elhalálozás helye: Kunágota
Elhalálozás idő: 1969. május 14.
Lakóhely(település): Kunágota
Foglalkozás(ok): tanító
Megjegyzés (rövid életrajz): Állami elemi iskolai tanító. Édesapja Dáczer Károly Ferenc fűrészgyári felügyelő, édesanyja Nyegra Mária. A hét Dáczer-testvér közül öten érték meg a felnőtt kort. A Máramarosszigeti Állami Tanítóképző elvégzése után (1912) Kunágota-Urbánpusztára a tanyasi iskolába kapta kinevezését. 1920-tól a kunágotai Rákóczi Utcai Állami Elemi Iskolában folytatta a tanítást Kelemen Mihály igazgató vezetése alatt. 1942–1944 között Újvidéken igazgató- tanítóként tevékenykedett, mellette az újvidéki zenekar nagybőgőseként játszott az együttesben. A második világháború véres eseményei miatt a Dáczer-házat minden ingóságaival együtt hátrahagyva menekült vissza Kunágotára. 45 éven át dolgozott a tanítói pályán nyugdíjazásáig. 1917-ben vette feleségül Szarka Margit Irén okleveles óvónőt, aki csak anyai hivatásának élt, a háztartást vezette. 101 évesen mondta szeretett néhai férjéről: „Nem volt szép ember, de jó ember volt”… Négy gyermekük született. Károly István – a legidősebb közülük – nyugalmazott mezőgazdasági technikumi tanárként 1998-ban írta meg A kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön című főművét. 2000-ben Kunágota díszpolgárává választották. 2002-ben hunyt el. Irén nyugalmazott adminisztrátor 92 éves. Emma 29 évesen halt meg. Margit leányuk nyugdíjas tanítónő, házasságából hat fiúgyermek született. Dáczer Károly állami tanító rendkívül sokoldalú egyéniség volt. Máramarosszigeti születése, neveltetése meghatározta egész életét. Édesapjától már fiatal korában elsajátította a vad alanyból nemes rózsák szemzését. Máramarosszigeten szerezte meg tanítói oklevelét, és tanult meg mesterien hegedülni. Hegedűszó mellett tanította az énekórákat már az első osztálytól kezdődően. Erről Szokolay Sándor zeneszerző is megemlékezett a létavértesi kultúrházban; zenei pályafutásáról tartott előadásán Dáczer Károly tanító bácsit emlegette, aki hegedűjátékkal vezette az énekszót a tanítás során. Ez a zenei élmény maradandóvá vált egész életében, ez is segítette az elindulást a zeneszerzői pályán. „Öreg tanítóm üzenete” címen komponált egy énekkari művet, amit a tanító bácsinak szeretett volna átadni. Sajnos ő akkor már nem élt, a fia ifj. Dáczer Károly vette át azt tőle. Ezzel a zeneművel örök emléket állított Dáczer Károly tanítónak. Pócsik Dezső citeraművészt is ez a hegedűszó vezette be a zene világába, és indította el a művészi pályán. A kunágotai zenekarból vonósnégyes alakult Szokolay Bálint (Szokolay Sándor zeneszerző édesapja), Tóth Kálmán, Tóth József és Dáczer Károly részvételével. A formálódó együttesben a tanító a hegedűről nagybőgő hangszerre váltott, mivel a hegedűsök létszáma teljes volt. Saját kezűleg készített brácsát Tóth Kálmán számára, így egészült ki a vonósnégyes. Első unokájának, Csathó Józsefnek pedig először negyedes, majd feles hegedűt készített. Négyéves kora óta hegedülni, szolmizálni tanuló unokája gimnáziumi évei alatt a balassagyarmati zenekarban is hegedült. Dáczer Károly a náluk nyaraló kis unokáit esténként a havasikürt hegedűn játszott dallamainak üveghangú zenéjével altatta el. A kunágotai vonósnégyes többször tartott hangversenyt – telt ház mellett – a helybeli katolikus iskola egymásba nyitható termének színpadán. Ugyanitt adta elő a tantestület szinte művészi színvonalon Csiky Gergely Nagymama című színművét. Dáczer Károly tanító az öreg ezredes szerepében remekelt, Margit leánya Piroskát alakította. Dáczer Károly aktív nyelvújító tevékenységet is folytatott. Dáczer Károly a számtan tanításához megtervezett és megalkotott egy ötletes szemléltető eszközt, amelyet „vócsa” névre keresztelt. 1956. szeptember 4-én avatta fel bemutató tanítási óra keretében. Nagyszerűen szemlélteti egytől százig a számtani alapműveleteket és a tízes átlépést, ezért beterjesztette alkotását a találmányi hivatalhoz, ahonnan azt a választ kapta, hogy változtassa meg a szokatlanul hangzó elnevezését, akkor bejegyzik találmányát. A feltaláló tanító erre nem volt hajlandó, így a vócsa lassanként elsüllyedt az ismeretlenségben. Dáczer Károly leginkább első és második osztályban tanított. Nagyon szép eredményt ért el tanítványaival. Boldogan mondta el feleségének, hogy száz tanulója közül egyetlen egyet sem kellett megbuktatnia, mindegyik megtanult megfelelő szinten írni, olvasni, számolni. Nem egy délutánon korrepetálással zárkóztatta fel a gyengébben tanuló gyermekeket. A tanítás mellett Kunágotán hitelszövetkezetet alapított, annak ügyvivői feladatkörét is vállalta. Édesapja nyomdokát követve és Bereczki Máté Gyümölcsészeti vázlatok című művét tanulmányozva faiskolát létesített a vágóhíd melletti üres területen. Alma és körtemagvakat vetett, a surjákat (az alanyokat) maga oltotta be a nemes oltóvesszőkkel. Felesége kötözte az oltványokat. Mindegyik beoltott csemete számára külön fatáblácska készült. A falu népe előszeretettel vásárolta meg ezeket a facsemetéket. Megvásárolt egy 9 katasztrális holdas termőföldet, azt a nyulak kártétele ellen körülkerítette, és betelepítette az általa oltott gyümölcsfákkal. Amíg a fák kicsik voltak, zöldségvetőmagot termelt a gyümölcsös kertjében, mert a felvett hitelt és a kamata törlesztését négy gyermek neveltetése mellett csak a tanítói fizetésből nem lehetett volna kigazdálkodni. Sok-sok hajnaltól estig tartó munkába került, amíg a gyümölcsös termőre fordult, amelyet a helybeliek Dáczer-kertnek neveztek el. A gyümölcsös első terméséből kifizethette a vásárlására felvett hitelt. Mint kulákot berendelték a tanácsházára, és a falu megbecsült öreg tanítójának órák hosszat kellett állva várakoznia, míg ügyintézésre bebocsájtották az akkori tisztviselők. Gyümölcsösét államosították. Dáczer tanító halála után két-három évvel a gyönyörű gyümölcsfáit mind kivágták. A gyümölcstermesztés mellett magas színvonalon szőlészkedett, borászkodott,méhrajokat fogott be. Vásárolt egy nagyboconádi kaptárt, és annak mintájára maga készítette el a többit a szaporodó méhcsaládok számára. Méhészeti szakcikkeket is írt. Sokan jöttek a Dáczer-házhoz minőségi borért, mézért. Ezeken túl postagalamb-tenyésztéssel is foglalatoskodott. Leírást készített a fehér akác egy új, bugás virágzatú alakjáról, amelyet elküldött a Magyar Tudományos Akadémiának is, de választ rá nem kapott. Egy alkalommal Horthy Miklós kormányzó társaságában is vadászhatott Urbánpusztán. Ez alkalommal egy dicséretes „toronykakast” is lőtt. Tengersík vidéken élte le dolgos életét, a hegyek között, patakok mentén született és nőtt fel.Egész életében vágyott a hegyek, folyók látványa után . Újvidék felszabadulása után oda kérte áthelyezését. Rövid ottani időszaka alatt nagy örömmel töltötte el a Duna és a túloldali szerémségi hegyek látványa. Hosszú életének legfontosabb, legeredményesebb munkája a tanítás volt. Nagy tisztelet és szeretet vette körül lakóhelyén. Tanítványai fel-felkeresték évtizedek múltán is. Lényéből sugárzott a szeretet és a jóság. 1969. május 14-én rövid szenvedés után halt meg. A kunágotai római katolikus temetőben nyugszik.
Település: Kunágota


Ki-kicsoda | Alkotások | Képeslap | Tárgyi emlékek | Összetett keresés | Fórum | Kapcsolat | Gy.I.K.