h_logo
b_logo c_logo d_logo mk_logo
2017-10-22
Elõd

ABC


Angyal István

Születési hely: Magyarbánhegyes
Születési idő: 1928
Elhalálozás idő: 1958. december 1.
Elhalálozás helye: Budapest
Megjegyzés (rövid életrajz): A hat elemi után elvégezte a négy polgárit, de származása miatt nem tanulhatott tovább. 1944-ben anyjával és egyik nővérével Auschwitzba deportálták, ahol mindkettőjüket elvesztette.Nővérét szökési kísérletéért a szeme láttára végezték ki, egyedül ő tért haza. A budapesti egyetemen magyar-történelem szakon tanult. 1949-ben Lukács György melletti felszólalása miatt két elvégzett év után kizárták az egyetemről. Ezt követően Dunapentelén kitanulta a vasbetonszerelő szakmát, rövidesen művezető technikus, majd építésvezető lett. 1950-ben megnősült, felesége a színiakadémia növendéke volt, házasságából egy fiú született. 1956. október 23-án Esztergomban dolgozott, ott érte a készülő diáktüntetés híre. Budapestre érve a Bem-szobornál csatlakozott a demonstrációhoz, innen a tömeggel a Parlament elé vonult. Este ott volt a Rádió ostrománál: a sebesültek elszállításában, a lőszerek lerakodásában segédkezett. 25-én csatlakozott a \"véres zászlós\" tüntetéshez, az ő javaslatára a követeléseket nem az amerikai, hanem a szocialista országok követségei előtt mondták el. 26-án újságokat terjesztett, 27-én pedig a Péterfy Sándor utcai kórházból szállított élelmet a fegyvereseknek és a gyermekes családoknak. Ekkor került kapcsolatba a Tűzoltó utcai felkelőkkel- Csongovai Peer olasz filmrendezővel és Szirmai Ottó rádiódramaturggal-,akiknek hamarosan a parancsnoka lett. Velük vett részt a városrész fegyveres védelmében. 29-én és 30-án több alkalommal folytatott tárgyalásokat a fegyverszüneti feltételekről. Ezt követően a rend fenntartását tekintette legfőbb feladatának. Csoportja november 8-ig vívott fegyveres harcot; november 7-én a házakra a nemzeti lobogó mellé kitűzette a vörös zászlót is. A fegyveres harc bukása után a Péterfy Sándor utcai kórházból folytatta tovább a küzdelmet: röplapokat, felhívásokat szövegezett, sokszorosított és terjesztett. Az új kormánnyal, és mindenekelőtt Kádár Jánossal többször is megpróbált kapcsolatba lépni a forradalom vívmányainak védelmében, ám törekvése nem vezetett sikerre. Noha társai erre biztatták, nem volt hajlandó elmenekülni az országból. November 16-án karhatalmisták razziáztak a kórházban, és őt is letartóztatták. Első fokon a Fővárosi Bíróság Tutsek Gusztáv vezette Népbírósági Tanácsa 1958. április 17-én szervezkedés kezdeményezése, vezetése és egyéb vádak alapján halálra ítélte. Ezt a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa jogerőre emelte. December 1-jén felakasztották.
Település: Magyarbánhegyes


Ki-kicsoda | Alkotások | Képeslap | Tárgyi emlékek | Összetett keresés | Fórum | Kapcsolat | Gy.I.K.