h_logo
b_logo c_logo d_logo mk_logo
2019-10-23
Gyöngyi

ABC


Balázs Mihály

Születési idő: 1930. augusztus 27.
Születési hely: Magyarbánhegyes
Elhalálozás idő: 1999
Elhalálozás helye: Budapest
Foglalkozás(ok): újságíró, szerkesztő, pedagógus, irodalomtörténész
Legjelentősebb művei: A Szabad Nép újságírója, 1958-1974 között a Köznevelés főszerkesztője. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója 1990-ig. Írók-képek Forrásvidék I-II. Szülőföld és iskola Hol jártál iskolába?
Megjegyzés (rövid életrajz): Már tanulmányai idején nyitott volt az új eszmék fogadására, de kritikus maradt nemzedékének tanuló-vitázó tagjaként. Életútját az határozta meg, hogy a sors ritka adományként olyan íráskészséggel áldotta meg, amely a valódi írástudók rangjára emelte, és ez önmaga számára is kiviláglott. Kettős szerelmeként pedig a magyar irodalom és a közoktatás szabta meg vonzalmainak terét. Életének érettebb korszakában ezt a kettőt össze is kapcsolta. Rövid újságírói kezdetek után első komoly próbatétele a Köznevelés szerkesztése volt. Főszerkesztő nem lehetett akárki, hiszen a pedagógiai szaksajtó nagy múltja és hagyományai, Eötvös József rejtetten is jelenlévő szelleme szabta meg a mércét. Balázs Mihály pedig—a Néptanítók Lapjának késői olvasója és ismerője — tisztelettel és az értők szerénységével azonosult a hagyománnyal és Eötvös szellemével. Vallotta, hogy azóta sem gondoltak el különbet a magyar oktatásban, hogy ennek a lassan másfél évszázados eötvösi hagyománynak áramlatában szolgálni a közoktatást nem a múlt tisztelete miatt kell, hanem a korszerűség okán. A Közneveléstől az Oktatási Minisztériumba vitték, ahol közel egy évtizedet szolgált. Fárasztó évek voltak. Innen magas posztokra kérték, de ő az Országos Pedagógiai Könyvtárat és Múzeumot választotta, hiszen Eötvös elgondolása szerint ezt az intézményt Trefort hívta életre, születése össze is kapcsolódott a Néptanítók Lapjával. Főigazgatóként erősítette a múzeumot, a tudományos élet és az oktatás rangos személyiségeit kötötte az OPKM-hez kutatási programok, kiállítások szervezésével. Az iskolákat az iskolai értesítők kiadásának segítségével ösztönözte múltjuk tiszteletére és önbecsülésük erősítésére. Magyar–francia szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A Szabad Nép újságírója lett, majd az 1956-os forradalom után elment nevelőtanárnak. 1958-tól 1976-ig a Köznevelés szerkesztőjeként, majd főszerkesztőjeként dolgozott. 1976 és 1980 között az Oktatási Minisztérium párttitkára volt, ezután az 1990-es években nyugdíjba vonulásáig az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatójaként tevékenykedett. A gyökerek keresése indította el irodalmi-pedagógiai kutatásait. Négy kötettel gazdagította az irodalomtudományt. Munkája már témaválasztása, forrásainak kiválasztása miatt is a maradandó alkotások közé emelkedik. Életének teljességéhez tartozik Éva asszony, hűséges társa, az őt követő, méltó feleség.és a család, két gyermek és négy unoka, akik erőt adtak neki a munkához.
Település: Magyarbánhegyes


Ki-kicsoda | Alkotások | Képeslap | Tárgyi emlékek | Összetett keresés | Fórum | Kapcsolat | Gy.I.K.