h_logo
b_logo c_logo d_logo mk_logo
2019-05-19
Ivó,Milán

ABC


Bessenyei Antal

Születési idő: 1920. december 5.
Születési hely: Magyarbánhegyes
Elhalálozás idő: 2001. március 5.
Foglalkozás(ok): művész és pedagógus
Legjelentősebb művei: Egyéni kiállításai: 1966.Művelődési Ház, Szarvas 1975. Vajda Péter Művelődési Központ, Szarvas 1976. Művelődési Ház, Mohács – Úttörőház díszterme, Szarvas 1977. Városi Művelődési Központ, Nyíregyháza 1978. Jurisics-vár, Kőszeg 1981. Vajda Péter Művelődési Központ, Szarvas 1986.SZOT kamaragaléria, Hévíz Válogatott csoportos kiállítása: 1984. V. Dunántúli Tárlat, Kaposvár Művei közgyűjteményekben: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Városi Gyűjtemény, Hévíz Városi Gyűjtemény, Szigetvár
Megjegyzés (rövid életrajz): Anyai ágon a falualapítók leszármazottja, édesapja a MÁV-nál dolgozott Pujon, Hunyad vármegyében. Ő is itt született 1920. december 5-én. A trianoni döntés után egész Erdély Romániához került, így Hunyad vármegye is. A magyarok százezrei jöttek a megcsonkított országrészbe, mert a hivatalnokokat, vasutasokat, de másokat is románokkal váltották le. E tájat 1921-ben kényszerült elhagyni a Bessenyei család. Ezután Budapestre kerültek, ahol az édesapa állást kapott a ferencvárosi pályaudvaron. Mivel a családnak sokat kellett nélkülöznie, ezért a gyermek már néhány hetes korában Magyarbánhegyesre került a nagymamájához. Tavasztól őszig Budapesten volt, télen Magyarbánhegyesen. 1927-ben – édesapja nyugdíjba menetele után – költöztek végérvényesen Magyarbánhegyesre. Először a Szent István u. (ma Alkotmány u.) 61. szám alatt laktak, később házat építettek a Horthy Miklós u. 77-78. szám alá. (ma Dózsa u. 5.). Az elemi iskolát Magyarbánhegyesen végezte el. Eleken polgári iskolába, majd Békéscsabán gimnáziumba járt. Gyermek- és ifjúkorában sokszor utazott szüleivel, amely nagymértékben alakította szemléletét és gazdagította tapasztalatait, ismereteit. Főként édesapja utazott szívesen, kihasználva a vasúti szabadjegyet. Minden nagyobb kiállítást, múzeumot és várat megtekintettek. A Balatont és Budapestet többször is felkeresték. 1946. február 1-jén újjá alakította a községben a cserkészcsapatot, melyet 1948-tól úttörőcsapatként vitt tovább egészen 1955-ig. Ez idő alatt 10 tábort szervezett a csapata számára, amelyet társadalmi munkában vezetett. Csapatvezetőként helytörténettel is foglalkozott. Kutatást végzett a régi Bánhegyesről, sőt annak a helyén ásatásokat is végzett. Az ásatásokról készült jegyzőkönyvet átadta a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumnak. Sikerült egy falumúzeumot is kialakítania a főjegyzői lakás egyik üres szobájában. Gazdag helytörténeti gyűjteményének nagy része elveszett. A csapat vezetését tovább nem tudta vállalni, mert 1954-től Békés megye szakfelügyelőjeként dolgozott. Ezen kívül kapott több megyei megbízást is. 1959 ben ezeket lemondta és Szarvasra költözött családjával, ahol a Felsőfokú Óvónőképző Intézet tanára lett. A tanítás mellett jegyzetet írt a főiskolások számára, szakcikkeket publikált a Tudományos Közleményekben, és több művésztelepet vezetett itthon és külföldön egyaránt. Ebben az időszakban kísérletezte ki a TÉMA viasz-rajzkrétát, amely húsz éven át volt forgalomban. Pedagógiai munkáját 1980-ban fejezte be. A 1984-től Hévízen élt. Művészete az alföldi festészet realizmusához kötődik. Korai paraszttémájú képeit pasztózus stílusban festette, érett művein előtérbe került a történelmi érdeklődése. Fő képtémáját a törökök 150 éves magyarországi uralmának emlékeiből merítette. A török félhold alatt című, 52 képből álló sorozata a pécsi dzsámi történetét dolgozza fel. Az egykori Török Birodalom területén tett utazásai ihlették az Ezeregy éjszaka meséi (26 festmény) és a Szindbád mesés utazásai (16 festmény) című sorozatokat. Grafikákat is készített olajpasztellel és tussal. Festményei nagy részét Szigetvár és Hévíz városának adományozta. Munkái közül csak két festménye volt látható Magyarbánhegyesen, a polgármesteri hivatalban.
Település: Magyarbánhegyes


Ki-kicsoda | Alkotások | Képeslap | Tárgyi emlékek | Összetett keresés | Fórum | Kapcsolat | Gy.I.K.