| Legjelentősebb művei: | Motorüzem a vasutakon. Budapest, Wodianer, 1909. 88 p. Motorkocsik alkalmazása vasúti üzemben. 1904. Klny. Motorkocsik vagy kislokomotívok. A szolnoki töltéscsuszamlások. Kisvasutak a többtermelés szolgálatában. Diesel-motorok alkalmazása vasúti üzemekben. Vicinális vasútjaink fejlesztése. Agrárreform és kisvasutak. Motoros kocsik vasúti üzemekben (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1904.); Motorkocsik jelentősége vasúti üzemben (Budapest, 1907); Dieselmotorok alkalmazása vasúti üzemekben (Budapest, 1918.) Egynéhány szó a Nagyszentmiklós –Makó Hódmezővársárhely, vasút szervezetéhez. Makó, 1901. |
| Megjegyzés (rövid életrajz): | 1859. április 21-én földbirtokos családban született. Középiskoláit Békéscsabán, majd Szegeden végezte, ahonnan Zürichbe a Műszaki Egyetemre került .Ott 1882-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. 1883-ban rábízták a Mezőhegyes-Kétegyháza épülő vasútvonal építését, melynek sikeres üzemben helyezése után megkapta az Arad-Csanádi vonatok felügyeletét és pályafenntartási feladatait. A térségben kidolgozta a keskenyvágányú vasutak tervét, mely a mezőgazdasági termények szállítását oldta meg a feldolgozó helyekhez. 1900-ban 78 km, 1912-ben már 154 km hosszú volt a gazdasági vasút hossza. Erre épült fel később a személyszállítás is Kaszaper forgalmi csomóponttal, melynek áldásos hatása egészen az1970-es évekig tartott. Ő hozta létre 1899-ben az Alföldi Első Gazdasági Vasutak Részvénytársaságot, és a tudományos életben is kiemelkedőt alkotott. 1904-ben rendszeresítette a benzines-elektromos motorkocsik vontatását, 1906-ban a Milánói világkiállításon aranyérmet nyert a motorvontatás újításával. Kiemelkedő életpályája elismeréséül halálának 42. évfordulója alkalmából emléktáblát állítottak Mezőkovácsháza-felső állomáson. |
