Legjelentősebb művei: | A tehenek igázásának üzemi és tenyésztési jelentősége a kisgazdaságokban. Bp., 1942. Földművelési Minisztérium Kiad.( Rádiós Gazdasági Előadások A sorozat 217-224.p.22.cm.) Mely tényezők mennyiben befolyásolják a szarvasmarha vemhességi idejét. (Disszertáció.) Bp., 1928. Kézirat. 33p. 34cm. (Mezőgazdasági Múzeum Könyvtára) Kunágota község agrárpolitikája. Homok, 1933. Szerző Kiad. 306 p. 20cm. A mezőkovácsházi seprűcirok története 1856-1964. (Emlékkönyv Mezőkovácsháza község alapításának 150. évfordulójára.) Mezőkovácsháza, 1964. Községi Tan. Kiad. 162-180. p. Fentieken kívül több szakcikke jelent meg a gazdasági lapokban, s 1-2 helytörténeti jellegű írása a Békés Megyei Népújságban |
Megjegyzés (rövid életrajz): | A budapesti Fő- majd Reálgimnázium elvégzése után a Közgazdasági Egyetemre iratkozott be, s ott szerzett oklevelet. 1928-ban doktorált mezőgazdasági állattenyésztési témából. Kezdő gazdasági intézőként a kunágotai Ráth gazdaságban helyezkedett el, majd a megalakuló Tiszántúli Ciroktermelő Egyesület titkára lett Mezőkovácsházán. Két év eredményes működés után a Földművelésügyi Miniszter más munkakörbe helyezte. Gazdasági felügyelő lett Makón, majd Szekszárdon, a háború után pedig Baján, majd ismét Makón. 1950-ben a Somogy megyei Balaton Nagybereki Állami Gazdaság Üzemgazdásza lett. Mintegy másfél évtizedes munkásság után visszatért Mezőkovácsházára, ahol véglegesen letelepedett. Nyugdíjasként sem pihent, a kunágotai Bercsényi Termelőszövetkezet gazdaságát segítette tapasztalatával, szaktudásával 1969-ben bekövetkezett haláláig. Mezőgazdasági, üzemszervezési tevékenysége mellett jelentős tevékenységet fejtett ki az ismeretterjesztés terén is. A háború előtt a rádióban tartott gazdasági előadásokat, majd az 1960-as évektől a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat keretein belül végzett felvilágosító munkát szakmai és helytörténeti vonatkozásban egyaránt. |