Legjelentősebb művei: | Alapítólevél. Bp., Kozmosz 1980. Híd. Bp., Szépirod. Kiad.,1984. Ágytörténetek. Bp., Magvető, 1988. Hullaciróka. Pozsony, Kalligram, 1998. Itt állunk egy száll megmaradásban. Szeged, Délmagyarország, 2000. Kettézárt falu. Bp., Ister, 2000. Álljon fel! Bp., Új Mandátum, 2003. A halasi norma. Bp., GM&Társai kiadó, 2003. A 342-es határkő. Kárpátalja, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 2006. |
Megjegyzés (rövid életrajz): | Kiskunhalason született, de 8 éves korában családja Mezőkovácsházára költözött, ezért őt méltán számíthatjuk mezőkovácsházinak. Az általános iskola elvégzése után a battonyai gimnáziumba került, s ott érettségizett. Versíró (költői) tehetségére az ottani magyar szakos tanára figyelt fel. Első versei is ott jelentek meg a Battonyai füzetek 13. számában „Kopogtatás helyett”(Ménesi György és Zelei Miklós versei) címmel. 1973-ban szerzett diplomát a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Később újságírói iskolát is végzett, az APN hírügynökség kontrollszerkesztője volt. 1977-ben elnyerte a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat. 1978-tól 1986-ig a Magyar Hírlapot, később a Szabadidő Magazint, majd a Látóhatárt szerkesztette, 1992-től a Dél-Magyarország c. szegedi napilap munkatársa. Zelei Miklós írói világában helyet kap a valóság abszurditásainak megjelenítése és szürrealisztikus ábrázolása. |