Helyismereti adattár

Ebben a sírban nyugszik Görög János (1857-1919), tanító, aki elsőként írta meg a település történetét Mezőkovácsháza nagyközség telepítésének és 100 éves fennállásának vázlatos ismertetése címen. Valószínűleg e családi sírboltban nyugszik fia is, dr. Görög László (1894-1968) ügyvéd, aki Az I.  világháborús frontról magas kitüntetésekkel tért haza. Az 1919-es forradalom kitörésekor megszervezte a községben a nemzetőrséget és mint ennek parancsnoka, erélyes fellépésével megakadályozta a fosztogatásokat és gyújtogatásokat. Több köztestületnek volt a tagja.

Görög János Szegeden született 1857-ben, szülei vendéglősök voltak. Pályáztatás útján került Mezőkovácsházára az 1880-as évek elején. Akkoriban a több száz diákra három pedagógus jutott. Név szerint: Görög János igazgató-tanító, Babarczy György rendes és Schnür Miklós helyettes tanító.

Feleségül vette Bagyik Máriát, aki Bagyik Antal községi jegyző leánya volt. A házasságból 8 gyermek született. Akik közül hárman érték meg a felnőtt kort. László fia ügyvéd lett Mezőkovácsházán, és elvette Unger Jolánt, aki Unger Kálmán jegyző lánya volt. Idősebbik lánya Ilona Greguss Pál felesége lett, míg Mária lánya hozzáment rétháti Kövér Bélához, akinek az apja 35 évig volt a járás főszolgabírója, egyébként Reformátuskovácsháza és Mezőkovácsháza díszpolgára.

A leegyszerűsített családfából kikövetkeztethető, hogy Görög János karrierje is meg volt támogatva, és ha már támogatást élvezett meg is ragadta azt. Elnöke volt a Csanád megyei tanítóegyesület mezőkovácsházi járáskörének, tagja volt a Függetlenségi Negyvennyolcas pártnak (ennek a pártnak a színeiben indult el később sikertelenül országgyűlési képviselőnek dr. Görög László ügyvéd). Görög János hosszú időn át tagja volt a helyi képviselőtestületnek és jegyzője az egyházközségnek. Bürokratikus jellemét igazolja, hogy az egyházközségi jegyzőségéről való lemondása után, Tamasi Lajos plébános a püspöknek azt írta, hogy végre belelát az egyház pénzügyeibe, mert Görög János ezt nem engedte. A tanítói munkáját többszörösen is elismerték kitüntetéssel és halála előtt kettő évvel 1917-ben vonult nyugállományba.

De hogy lett Mezőkovácsháza krónikása?

Leegyszerűsítve: Kényszerből!

1913-ban a testület elhatározta, hogy nagyszabású ünnepséget tervez a település fennállásának 100 éves évfordulójára, melynek érdekében egy bizottságot állított fel, aminek a tagjai: Priskin Mihály, Papp Pál, Horváth Ferenc és Kuliga István képviselők voltak. Az ünnepség költségére 1000 koronát különítettek el az 1914-es költségvetés terhére. Az ünnep évfordulójának időpontját 1914. szeptember 8-ra tették, ami a templom felszentelésének és búcsújának a napja.

De az élet közbeszólt, mivel kitört a nagy háború (I. világháború). Ennek okán 1914. augusztus 31-én Görög János a következő szózatot intézte a képviselőtársai felé:

„Tekintettel azon körülményre, hogy községünk 100 éves fennállásának megünneplését kimondott 59/1914 kgy határozat számú meghozatala óta Európa államai között egy világra szóló háború ütött ki, melyben édes hazánk is közelről érdekelt fél, figyelembe véve azt, hogy ezen háborúban való részvétel végett községünk lakosai és fiai közül több százan be lettek hívva a haza becsületének és épségének megvédésére s így számos család fegyvert hordó tagjai távol vannak a községtől, figyelemmel arra, hogy ily viszonyok közepette mindent félretéve, kizárólag csak a haza védelmére szabad gondolnunk, ennélfogva a folyó év szeptember hó 8 napjára kitűzött 100 éves ünnepély megtartása elhalasztatik azon időre, midőn a mostan folyó háború dicsőségesen befejezést nyerve, a hadban lévőkkel együtt örülhet és ünnepelhet a község minden polgára.”

A testület e szavak hatására felfüggesztette az ünnepség szervezését, de elrendelte, hogy ez a kerek ünnep mégse múljon el nyomtalanul, írassék meg a település fennállásáról szóló vázlatos ismertetés és azt nyomassa ki az elöljáróság.

Arról nincs tudomásom, hogy valamikor megünnepelték e a 100 éves évfordulót, de mivel a Görög János álltál megjövendölt dicsőséges befejezés elmaradt és Kovácsháza sok fiát elvesztette nem valószínű, hogy az ünnep meg lett volna tartva.

Az, hogy milyen forrásokat használt Görög János a betelepítés időszakáról és az első pár évtizedről nem tudjuk, az csak sejthető, hogy az 1884-ben írt emlékirat forrását vagy másolatát használhatta, mivel több bekezdése is nagyon hasonló.

A 26 oldalas könyv egy része azt a kort írja le, amit Ő is megélt és benne alkotott, így kevés hitelesebb ember lett volna, aki leírhatta abban az időben Mezőkovácsháza történetét.

Görög János 1919-ben hunyt el és helyezték abba a kriptába, ahol már apósa az általa a könyvben hosszasan magasztalt Bagyik Antal jegyző nyugodott.

Nincs letölthető dokumentum